Van egy óriási probléma velünk manapság, elfelejttetünk a testünkben jól élni. Állandóan a fejünkben vagyunk, önmegfejtünk, problémákat oldunk meg, döntéseket hozunk, és a szép lassan eljutottunk oda, hogy megtanította nekünk a társadalom, hogyha jobban szeretnénk magunkat érezni, ahhoz nincs más dolgunk, mint kikapcsolni és eszközökhöz nyúlni, amik segítenek majd nekünk az éppen aktuális nehézségünk és problémánk megoldásában. Minden egy menekülő útvonal már, csak ne kelljen kicsit csendben ülni az érzeteinkkel és érzelmeinkkel, the more the merrier, szóljon egyszerre a Netflix, miközben még a social mediát is pörgetjük, aztán marcangoljuk magunkat fél napon keresztül önmegfejtésekkel és a kérdéssel, hogy „de hol romlottak itt el a dolgok, mitől lettem én ennyire nem produktív” , míg végül állapodjunk meg egy meditációval, amiben egy pillanatig nem tudjuk jól érezni magunkat, és a végén vásároljunk valamit online, amitől egy fél napig jobb lesz.

Ennek a társadalomnak nem célja téged arra megtanítani, hogy a megoldás már pedig ott van nálad. Reconnecting a testeddel és annak minden bölcsességével. De a testem vadi új, mitől lenne bölcs? Nagyon egyszerű, a jelenlegi test, amiben élsz, a földi evolúció csúcsa, évezredes fejlesztés és hibajavítások és frissítések tömkelege kellett ahhoz, hogy oda jussunk, ahol most vagyunk. Évezredek óta tart ez a rendszer milliókat életben és jutatott a tápláléklánc csúcsára. De mégis nehéz vele kapcsolatot teremteni akkor, ha ezt eddig nem gyakoroltad. Az alapvető agyi működésünk a túlélésünk érdekében a kifelé figyelés, monitorozzuk a környezetet, az embereket, veszélyt és lehetőséget keresve. Ahhoz, hogy befelé is figyelni tudjunk tudatosan aktiválnunk kell a medialis prefontális agykérget, ami közvetlen kapcsolatban áll egyébként az érzelmi agyunkkal is. Ezt a folyamatot hívjuk interocepciónak, és ezt fogjuk ma megtanulni, de innentől az egyszerűség kedvéért hívjuk ezt body scanningnek vagy testpásztázásnak. Itt semmi más nem fog történni, mint egy pillanatra megállunk és elkezdünk figyelni, még nem fogunk értelmezni és elemezni, csak csendben maradunk, hogy a testünknek legyen lehetősége megszólítani minket.

Gyakorlat

Feladat

Ahhoz, hogy változtatni tudjunk nem árt tisztában lenni azzal, mi a jelen állapot és min szeretnénk változtatni. Itt minél általánosabban fogalmazunk, annál nagyobb bajban leszünk, mert a megfoghatatlan frázisok és haptákban kinézett életmódtervek úgy fognak kifolyni a kezeink közül, mint a homok. Azt szeretném ha mikro elemire bontva leírnád, hogyan néz ki egy átlagos napod, de nem ám ilyen felkelek, kávézom és munkába megyek módon. Hanem sokkal inkább, szól az ébresztőm, 6x nyomok szundit, utána még az ágyban nyomkodom a telefont egy 20 percet, aztán felkelek, beágyazom, kiválasztom a ruhámat, kávézom, híreket olvasok, közben eszem, arcápolok, sminkelek, zenét hallgatok stb. Minél részletesebb, annál jobb. Majd kezdd el ezeket a szokásokat pozitívnak vagy negatívnak értékelni, a saját értékrended szerint. Mutatok egy példát: Reggel szól az ébresztőm és szundit nyomok vagy 5x (-) aztán pörgetem a social mediát (-) utána beágyazok (+) felveszem a tegnap kikészített ruhám (+) kimegyek iszom egy kávét (+) üzleti híreket olvasok (+), kapkodva arcápolási rutinozok és sminkelek (-) félig késében kirobbanok az ajtón (-) lift helyett lépcsőn megyek (+). Ne tedd messze a listát, mert holnap dolgunk lesz vele!

X-RAY

Az agyunk tudatos részének nagy része arra fókuszál, hogy a dorsolateralis prefontális agykéreg szintjén érzékelve a külvilágból jövő jeleket, emlékeket és terveket gyártson. Ennek az agyi területnek viszont semmilyen kapcsolata nincsen az amygdalával, ami az érzelmi agyunk. Az egyetlen mód arra, hogy megváltoztassuk, hogyan érezzük magunkat a kutatások szerint az, ha elkezdjük észlelni a belülről érkező érzeteket és szépen kapcsolódunk velük, mégpedig a medialis prefontális agykéreg aktiválásán keresztül. Figyelem, itt most egy teljesen új kapcsolatot kezdesz el felépíteni az agyadban, és ez máról holnapra nem lesz készen. Ismétlés ismétlés hátán, és alvás alvás után, ez kell hozzá. Ez a folyamat a háttérben szépen zajlik, addig is, amíg a te előbb említett kognitív racionális agykérged azt szajkózza, hogy “de hát nekem ez még mindig nem megy”, mert a neuroplaszticitás nem egy egyenesen épülő autópálya, ami elindul A-ból és megérkezik B-be. Sokkal inkább egy híd. És egy szép reggel a te realista agyad arra fog felébredni, hogy a híd két fele középen végre találkozott, és a “semmiből hirtelen megy”, de te már innentől tudod, hogy az igazság ennél romantikusabb.

Üzenőfal prompt

Meséld el azt az eseményt, ami végleg rádöbbentett arra, hogy elvesztetted a kapcsolatot a testeddel.